Zsögödfürdő az Alcsíki- és Felcsíki-medencét összekötő Olt-szorosban terül el. A Harom-Somlyó vulkáni formákat áttörő Olt jobb partján feltörő hideg és langyos források vizét hasznosítják a fürdők. A márga- és homokkő-rétegekből álló alsókréta filis rétegeket és az ezeket áttörő andeziteket a Zsögödi-szoros térségét törésvonal-rendszerek hálázzák be, amelyekhez szorosan kapcsolódnak a csíkszentkirályi, zsögödi és csíkszeredai szénsavas ásványvíz-feltörések is.
„Zsögöd határa déli részéhi tulajdon malma mellett van egy bekerített, 3 kis házakkal, ezt használják Csík Szereda lakossi... az Olthoz közel Vérkápolna vagy Szentvérnek nevezett helyen, nagyon büdös köves és vasas mérsékletű, mintegy 14 foka, orvos Péterfi Pál úr vizsgálata szerint, bővforrásu, ma is híres Borszék feltalálása előtt pedig sokan ide jártak. Másik azon alól ugyan jó. Vannak még határa déli részében több aprók, de nem igen használják” - írja Kis batzoni Benkő Károly 1853-ban. Vitos Mózes 1894-ben Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez című munkájában már részletesebben ismerteti a Zsögödi fürdő történetét. „...az Olt jobb partján lévő úgynevezett zsögödi fürdő, mely a Sprencz-csalód tulajdona volt, de két évvel ezelőtt árverés útján átment a zsögödi Kertész István tulajdonába, ki annak reconstrulálását legott megkezdvén, erélyesen folytatja. E fürdő a 60-as, főleg a 70-es években méltó hírnévnek örvendett. S ha később pár évig nem is örvendett kellő látogatottságnak, az becsértékéből és elismert, csaknem csodaszerű gyógyhatásából mit Bern vont le, mert ma ismét elég sürüen látogatják az új tulajdonos áldozatkészsége folytán... Az új tulajdonos a fürdőhöz vezető hidat tetemes költséggel újra építette. Az eddigi fürdőmeder mélységének a kiküszöbölése végett, melytől a fürdőző közönség némileg borzongott - a fürdővizet a fürdő medrének majdnem felső széléig felemelte: a bazint két részre osztottra, s mindenik részén 10-10 vetkező fülkével látta el. Különösen pedig már eddig a vendégek figyelmes ellátásáról gondoskodott, s e végből jó magyar konyhát, élvezhető italokat állított be, s pontos kiszolgálás által is iparkodik a vendégek igényeit lehetőleg minden irányban kielégíteni. A kényelem érdekében történt az is, hogy Csík-Szereda és a fürdő között a fürdőidény tartamára omnibuszközlekedésről gondoskodott, mely napjában négyszer közlekedve, a vendégek rendelkezésére áll... Az is az új tulajdonos jóakaratáról és nagy figyelméről tanúskodik, hogy a tél folyamán is az előre jelentkező egyénnek a nap bármely órájában meleg fürdővel egész készséggel szolgálatúra állott és áll...” A zsögödi fürdőforrások közül az István király- és Anna-forrás vizét már 1873-ban Molnár János vegyelemezte először. „A mit egy par excellence üdülőhelytől megkívánunk – írja dr. Hankó Vilmos az 1891-ben Kolozsváron kiadott, Az erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása című munkájában –, az itt a természet jóvoltából mind meg van: balzsamos, tiszta levegő, illatos mező, életet és új vért adó ásványos forrás, hűs árnyékkal kínálkozó erdő, erdős sziklahegy, pázsitos ágyában csendesen tovasiető folyóvíz, több szebbnél szebb kiránduló hely”. 1896-ban Hankó szerint „A zsögödi fürdő egypár szerény külsejű épületből: vendéglőből, fürdőházból áll csupán. Ezekben meleg- és tükör fürdők, s mintegy 25 szoba áll a vendégek rendelkezésére. A fürdőket az Anna forrás látja el vízzel.” A fürdő elérhetőségét nagyban megkönnyítette az 1897-ban átadott Sepsiszentgyörgy–Csíkszereda vasútvonal. Zsögödfürdő vasúti megállóhelyet kapott. 1906-ban Zsögödfürdőn felépült egy 16 szobás emeletes ház. Az 1914-ben az Országos Balneológiai Egyesület által összeállított Fürdők és források képes ismertetése című könyvben olvashatjuk: „A fürdőtelep 5 tükörfürdővel, 52 külön öltözővel, 10 káddal ellátott melegfürdővel van berendezve. Négy ivó borvízkúttal és több szabadforrás bugyog a telepen. A Rózsa fürdő vízbősége percenként 14 liter, az Anna forrás 20 liter, a Szikla-forrás 3 liter és az István forrás percenként 20 liter vizet ad. 12 forrása van, valamennyi rendkívül szénsavdús, alkotórészeiben egymáshoz hasonlóak.” Tekintsük át, mit kínál 1914-ben a zsögödfürdői vendéglő étlapja: „jó húsleves 20-24 fillér, marhahús mártással 50 fillér, sültek 100-140 fillér, főtt tészta 60 fillér, sült tészta darabja 12 fillér, reggeli kávé kiflivel 40 fillér, fekete kávé 24 fillér, tea rummal 60 fillér, reggeli kis adag sonka 60 fillér. Penzió: Áll reggeliből (tej vagy kávé), ebédből (leves, marhahús mártással, sült, csütörtök és vasárnap tészta vagy sütemény), vacsorából (pecsenye), lakás, világítás, takarítás, 25 melegfürdővel együtt 173K, hidegfürdővel 155K 50 fillér havi fizetésben. Gyógy- és zenedíj nincs. Borvíz használata helyben díjtalan. Ebben az időszakban a fürdő tulajdonosa Pásztori István.”
17 kádas melegfürdőjét 1950-ben építették fel, de a tulajdonképpeni fürdőfejlesztés csak 1964-ben indult meg. Az 1970-es évek végén Zsögödfürdő területén még működik a faragott, fából ácsolt, 6x3 m-es kabinokkal körülvett deszkanapozós hideg strand és a faragott kővel kirakott 10 x7 m-es medence, két öltözővel. Zsögödfürdő területén az 1980-as évek elején a Hargita Geológiai Kutató és Feltáró Vállalat által lemélyített 100 m mélységű geológiai kutatófúrásból nagynyomású és hozamú (64 l/s), szabad széndioxidban gazdag 19°C víz tört a felszínre. A nagy mélységben lévő vízrétegek megnyitása a felszíni borvízforrásos fürdők vízének eltűnéséhez vezetett. A források eltűnését jelentősen elősegítette az Olt szabályozása is, aminek hatására két-három méterrel csökken a talajvízszint. Eltűnt az Olt bal partján lévő, fedett Nádi borvíz, a Szikla-forrás, a vasút és az országút közötti árokban fakadó forrásra parkolót építettek.
A meleg fürdőt és a hideg fürdő medencéjét a 326 fúrás vizével táplálták. A rossz kútkiképzés következtében a víz nagy területen tört fel, ezért szükség volt egy új hidrogeológiai fúrás lemélyítésére, amely a régi fúrástól keletre, közel 120 m mélyből tör a felszínre. A borvízből nyert széndioxid felfogása lehetővé tette a meleg fürdő épületének bővítésével egy mofetta kialakítását is. Az 1989-es események után építkezési láz tört ki a fürdőhely környékén. A fejetlen, tervszerűtlen építkezés visszafordíthatatlan károkat okozott a fürdő arculatában. A hegyperemen, az úgynevezett hidrogeológiai védterületen felépült üdülőtelepen hiányzik a csatornázás, ami a talajvíz elszennyeződéséhez vezet. Nem elhanyagolható annak a ténynek a feltárása sem, hogy a szennyvízcsatornaként működő zsögödi Olt-szakasz a törésvonalak mentén szennyezi a mélységi ásványvíz-rétegeket. Ezt tetőzte a pénzhiánnyal küzdő polgármesteri hivatal és tanács azon baklövése, hogy ipari tájjá változtatta a fürdőtelep környékét. Döntésével a multinacionális Nestlé Perrier-Vitel cég az Olt bal partján, a fürdőteleppel átellenben felépítette borvízpalackozó üzemét, amely rövid ideig működött, és Ana Vie néven palackozta a zsögödi vizet. Jelenleg mint negatív tájképi elem „díszeleg” a Zsögödi-szorosban. Az utóbbi időszakban a közfürdőt a polgármesteri hivatal működtette, legutóbb a Goscom Rt. ügykezelésébe utalta át.
S most a MIHATRANS kft. vette kezelésbe, s igyekszik Zsögödfürdőnek régi fényét visszaadni.